2. A kultúráról


Csányi Vilmos - Az agresszió. In: Csányi (2010) Van ott valaki? Typotex, Bp. 122-139.o. 



A szerző a modern társadalom emberének az agresszióhoz való érzékenységének kérdésével foglalkozik, illetve az agresszió fajtáival, eredetével. Az agresszió eredete pedig egy olyan téma, mely rengeteg vitát szül: öröklődik, így egy eltávolíthatlan részünk, vagy tanult, szerzett, illetve a nevelésünk által változó tényező.
A tanulmány célja az agresszió genetikai tulajdonságának, evolúciós úton való fejlődésének kutatása. Lorenz állításán alapszik, aki az emberi viselkedést a majmok viselkedéshez hasonlítja. Csányi az agresszió etológiai fogalmát "egyedek" viselkedésével magyarázza, melyek erőszakos viselkedését agressziónak nevezi.
A társadalmi fejlődés azt bizonyítja hogy tanulás által ezeket az öröklődött faji megnyilvánulásokat szabályozni lehet.
Állításait a biológiai agresszió és a kulturális agresszió közötti kapcsolatra alapozza, szerinte ezek összetett formáinak ismerete rendkívül fontos a társadalom számára. 
Véleménye szerint nagyon fontos lenne hogy az agresszióban ne csak a destruktív hatást lássák, hanem a csoport, illetve társadalomfejlesztő hatását is, illetve világos legyen számukra hogy az emberi társadalom kiépülését és fennmaradását csak az agresszió kultúrális korlátozásával lehet mindig elérni.

Alapfogalmak kifejtése


biológiai agresszió= egy fontos szabályozó magatartásbeli mechanizmus, mely valamilyen formában minden magasabbrendű állatban, és emberben is megfigyelhető, ennek során egyes agresszív viselkedésformák valamely egyedek vetélkedését szabályozzák, de vannak olyan formák is, melyek egyes csoportok érdekeit regulázzák a versengésben. 

kulturális agresszió= egy társadalom által szervezett ideologikus konstrukció, csak áttétesen van köze a biológiai agresszióhoz, viselkedési szabályokon, avagy kulturális ideákon alapszik, melyek meghatározzák az ember pozícióját egy adott csoportban.

tanult viselkedésminta= olyan viselkedési forma, melyet egy adott kultúrán vagy csoporton belül tanulnak meg, ilyen például a csoportok hierarhikus szerveződése, ez szabályozhatja az emberi agressziót, mivel tanulással az adott kultúra befolyása alatt egyaránt csökkenteni és növelni is lehet.

norma= egy szabály, vagy egy minta, melyhez mások igazodhatnak, emberek csoportjában érvényesül, példa a normatív agresszió, melynek célja, hogy a csoport normáit a tagokkal elfogadtassa, mindennapi életben is gyakran előfordul.

társadalmi érték=egyfajta emberi rangsor, amely, ellenben az állatokkal, erőtől független, ha jelen vannak megfelelő kulturális formák, akkor dinamikus, egy csoporton belül például különböző rangsorok létezhetnek, melyeket a társadalom másképp értékel, lehet valaki a méhészek között az első, vagy a tehenészek között, stb.

 Források: Kurzus anyaga,
http://www.kislexikon.hu/
https://onlinelibrary.wiley.com/doi/book/10.1002/9781405165518














Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

3. Kulturális változatosság: szubkultúra, ellenkultúra, rétegkultúra, népi kultúra

Sólyom Andrea (2007) Ifjúsági szubkultúrák és csoportfolyamatok Székelyudvarhelyen.  In: Jakab Albert Zsolt (szerk.) Csoportok és kultúrák. Tanulmányok szubkultúrákról. KJNT, Kolozsvár. A szerző a székelyudvarhelyi szubkultúrákhoz tartozó fiatalok saját, illetve más csoportokhoz való viszonyulását tanulmányozza. A csoportba való bekerülésről, illetve az évek során történő elváltozásokra keresi a választ. A célcsoportot székelyudvarhelyi fiatalok alkotják, azonban érdekesség az, hogy ide tartoznak a harminc év körüliek is, nem csak a "tinik".  A kutatást egy kaposvári vizsgálat ihlette, amely a középiskolások szubkultúrákhoz való tartozását vizsgálta kvalitatív és kvantitatív módszerekkel. Vizsgálatai empirikus forrásokon, megfigyelésen és interjúzáson alapszanak, illetve az interjúk tapasztalatainak alapján hólabda módszerrel kereste meg a fiatalokat. Ez a módszer az interjúalany ismerőseinek, majd azok ismerőseinek felkeresése, így tovább bővitve az interjúalanyok...
További információk

1. A szociológia mint tudomány

Péter László – Elszegényedés és szegregáció egyipari kisvárosban . In: WEB 2003 Május (11. szám) A szerző egy erdélyi ipari kisváros, Balánbánya elszegényedési folyamatával foglalkozik a tanulmányban, ennek okait keresve. A gazdasági szerkezetváltás, vagyis a kommunizmus hatásai vannak bemutatva, a város egyik negyedére, Texasra fókuszálva. Ez azért fontos, mivel ezen a helyen az erőltetett iparosítás és városfejlesztés nagy mértékben látszott, kihatva a lakosok életére.  Balánbánya az ipari funkció miatt épült, azonban sosem vált várossá, csak a bánya lakótelepe maradt.  A Texasi lakosokat a Balánbányai lakosság mindig elítélte, szegénységük és egyéb etnikai okok miatt, a texasziak szegénységéhez legfőképp a munkahiány járult hozzá.  A munkahely megszűnése pedig a baráti kötelékek elszakadását, avagy szociális kapcsolatok megszakadását vonta maga után.  A helyi szinten való erőforrásokért való küzdelem pedig társadalmi és térbeli szegregációt okoz....
További információk