Szociológia szeminárium- Kurunczi Enikő

Sólyom Andrea (2007) Ifjúsági szubkultúrák és csoportfolyamatok Székelyudvarhelyen.  In: Jakab Albert Zsolt (szerk.) Csoportok és kultúrák. Tanulmányok szubkultúrákról. KJNT, Kolozsvár. A szerző a székelyudvarhelyi szubkultúrákhoz tartozó fiatalok saját, illetve más csoportokhoz való viszonyulását tanulmányozza. A csoportba való bekerülésről, illetve az évek során történő elváltozásokra keresi a választ. A célcsoportot székelyudvarhelyi fiatalok alkotják, azonban érdekesség az, hogy ide tartoznak a harminc év körüliek is, nem csak a "tinik".  A kutatást egy kaposvári vizsgálat ihlette, amely a középiskolások szubkultúrákhoz való tartozását vizsgálta kvalitatív és kvantitatív módszerekkel. Vizsgálatai empirikus forrásokon, megfigyelésen és interjúzáson alapszanak, illetve az interjúk tapasztalatainak alapján hólabda módszerrel kereste meg a fiatalokat. Ez a módszer az interjúalany ismerőseinek, majd azok ismerőseinek felkeresése, így tovább bővitve az interjúalanyok...

Csányi Vilmos - Az agresszió.  In: Csányi (2010) Van ott valaki? Typotex, Bp. 122-139.o.  A szerző a modern társadalom emberének az agresszióhoz való érzékenységének kérdésével foglalkozik, illetve az agresszió fajtáival, eredetével. Az agresszió eredete pedig egy olyan téma, mely rengeteg vitát szül: öröklődik, így egy eltávolíthatlan részünk, vagy tanult, szerzett, illetve a nevelésünk által változó tényező. A tanulmány célja az agresszió genetikai tulajdonságának, evolúciós úton való fejlődésének kutatása. Lorenz állításán alapszik, aki az emberi viselkedést a majmok viselkedéshez hasonlítja. Csányi az agresszió etológiai fogalmát "egyedek" viselkedésével magyarázza, melyek erőszakos viselkedését agressziónak nevezi. A társadalmi fejlődés azt bizonyítja hogy tanulás által ezeket az öröklődött faji megnyilvánulásokat szabályozni lehet. Állításait a biológiai agresszió és a kulturális agresszió közötti kapcsolatra alapozza, szerinte ezek összetett formáinak ...

Péter László – Elszegényedés és szegregáció egyipari kisvárosban . In: WEB 2003 Május (11. szám) A szerző egy erdélyi ipari kisváros, Balánbánya elszegényedési folyamatával foglalkozik a tanulmányban, ennek okait keresve. A gazdasági szerkezetváltás, vagyis a kommunizmus hatásai vannak bemutatva, a város egyik negyedére, Texasra fókuszálva. Ez azért fontos, mivel ezen a helyen az erőltetett iparosítás és városfejlesztés nagy mértékben látszott, kihatva a lakosok életére.  Balánbánya az ipari funkció miatt épült, azonban sosem vált várossá, csak a bánya lakótelepe maradt.  A Texasi lakosokat a Balánbányai lakosság mindig elítélte, szegénységük és egyéb etnikai okok miatt, a texasziak szegénységéhez legfőképp a munkahiány járult hozzá.  A munkahely megszűnése pedig a baráti kötelékek elszakadását, avagy szociális kapcsolatok megszakadását vonta maga után.  A helyi szinten való erőforrásokért való küzdelem pedig társadalmi és térbeli szegregációt okoz....